2010. augusztus 21., szombat

tudat.

Nem is tudom, mikor kezdődött ez az összetört állapot, de azt igen, hogy mindez tegnap tudatosult bennem véglegesen. Haza felé jöttem épp este, s valahogy irtóztam a gondolattól, hogy haza jöjjek. Borzasztó nagy csend volt, egész idő alatt, míg hazafelé jöttem max 3 autó húzott el mellettem, de sajnos egyik sem ütött el. És nem tudom, öngyilkosságot forgatok-e újra a fejemben...? Nem mondhatnám ezt... Egyrészt, mert ha így is lenne, akkor sem tenném közre itt.=) Másrészt, mert úgyse sikerülne. Harmadrészt... hát megígértem, hogy nem csinálok semmit... De hát én miért tartsam magam egy ígérethez, ha a másik fél nem tartja be a szavát? Hogy tud egy nap alatt minden így, gyökeresen megváltozni? Azt hiszem, most már végleg feladtam. Már nem tudok reménykedni. Már minek?Valami megváltozott bennem. Valami meghalt. Végleg. A lelkem. De nem is érdekel...mást se érdekeljen. Ez az én bajom...sikerült végleg elvesztenem önmagam. Ez az, haszonlesők, most örülhettek. (y) :S

Annyira fárasztó folyton megjátszani a hű de jó kedvű embert. Nem értem, miért kell mindenkinek folyton kérdezősködnie. Miért nem lehet megérteni, hogy ha van is valami bajom, senkinek semmi köze hozzá?? Oké, valaki olvassa a blogomat. Ja, és azt hiszi, akkor tudja is mi bajom. Nem, nem tudja. De senkinek semmi köze hozzá. Elegem van ebből. Mindenki foglalkozzon magával. Ha elmondom mi a bajom, akkor az a baj. És mindenki osztja az észt. Ha meg kussba vagyok, akkor meg az baj... De pont ez az ami felidegesít. Hogy mindenki azt hiszi, ő okosabb...Hát pont nem...Mindenki tévedhet... És ne higgyétek már, hogy ti jobban csináltátok volna... Tök mindegy... Lehet, tényleg egy lelki roncs lettem, de ez az én bajom. Majd túl leszek rajta. Vagy nem. Ilyenkor látszik meg, kik vannak tényleg az emberek mellettem... hm, furcsa, de annyi ember van ilyen, hogy össze se tudom számolni..wáóóh...:S Hm...senki. egy sem. ó. De talán a régi osztálytársaim, mégis megértenek. És nem rögtön leoltanak. Ezért köszi nekik.(L) És ilyenkor hol vannak azok, akik 10 hónapig bizonygatják hogy fontos vagyok nekik? Barcika, tessék.(y) tudjátok is mik a barátok... mind szánalmas kinyaltseggű úripicsa... Óh. És hadd ne mondjak neveket... Érdekes, ott mindenki mindenkinek a barátja... És az ilyenekre mondják azt hogy aki mindenkinek a barátja az senkinek sem a barátja... És hol vannak ezek? Sehol. Mert mindig másnak nyaliznak. Ó mert Rió, ó mert Alkonyat, ó mert Pesti Plázák, ó mert New Yorker. Ó mert buli. Ez azz.(y) Szépek vagytok. Igyátok le magatokat. Ettől menők lesztek. De ebbe nincs beleszólásom akinek tetszik ez, csinálja. Haajráá. Aztán majd meglátjuk, mi lesz belőletek 10 év múlva. Hol lesztek akkor? Ja igen, bele fogtok pusztulni a semmittevésbe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése