2010. május 15., szombat

fáj

Valami sose változik.Van akit az után is tudunk szeretni hogy darabokra törte a szívünket.De miért? Evvel csak megneheziti az életünket.Fáj a szívünk és nehéz elfelejtenünk.Mindehol Őt látjuk.Probálunk nem gondolni rá, de lehetetlennek tünik.Ez talán azért van mert olyan erős volt köztünk a kapcsolat, hogy még akkor se szakadt meg mikor mebántott.Utáljuk őt, utáljuk amiért még mindig oda vagyunk érte, amiért még mindig szeretjük.Viszont amikor megkérdezzük magunktól: Tényleg utálom?, a válasz egyértelműen nem.Ilyenkor még jobban fáj. Fáj az, hogy elismerjük azt, hogy szeretjük.Vele akarunk lenni, csak vele.Képtelenség elfelejteni, de a tudattal is nehéz élni, hogy Őt mindigis szeretni fogjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése